Többrendbeli bajok vannak a hétfővel. Nem elég, hogy ezzel a nappal kezdődik a hét, öt órám (mármint öt másfélórám) van, és ez kicsit sok a jóból.
Előző nap elég rendesen leégtem, bár ez nem tűnt fel, és egy kicsit emiatt be is lázasodtam. Meg aztán étvágyam se nagyon volt, satöbbi, és végül is el is kéredzkedtem a második óráról, és aludtam az egyik padon egyet.
Sajnos, ezután további három óra következett, amelyek mindegyikén sikerült kis híján elaludni, az utolsón nemcsak kis híján. Este elkerülhetetlenné vált a levélírás, mert már egy csomó mindennel el voltam maradva, úgyhogy vagy éjjel kettőig vacakoltam a levelekkel, de jó hosszúak is lettek.