Ma ugyanúgy Delphi-cikkírással telt a nap, viszont az üdítőkről már írtam. Délután, amikor sikerült a nagy részét befejezni, kisétáltunk a Yamashita Parkba. Szokatlanul kevesen voltak, és most – a korábbinál gondosabban körüljárva, a park eddig ismeretlen részeit is átkutatva – teljesen szabad padokra leltünk, ahol még szundítani is sikerült.
A Yamashita-kóen (na jó, park) alapértelmezésű egysége egyébként a két ember. Ez itt valami kötelező helynek látszik, ha az embernek barátnője van (a megvásárolható italok és fagylaltok árai is ennek megfelelően finoman módosítva vannak, közel a duplájukra), és bár nappal még látni egyesével bandukolókat, estefelé gyakorlatilag egyet sem. A park maga különben kicsi és ronda, a tengerpart pont annyira szép, mint amennyire egy kikötővárosé lehet (semennyire, csak daruk és csörlők látszanak, meg a Bay Bridge).