Iszonyú meleg kezd lenni, és teljesen átalakult az életünk. Este képtelenek vagyunk elaludni háromig, aztán persze tízig-tizenegyig húzzuk a lóbőrt. Én személy szerint igyexem nem használni a légkondit, részint smucigságból, részint meg mert akkor mi lesz augusztusban. Attila sem használja, és kidolgoztunk egészen jó módszereket, ahogy életben lehet maradni. Az ember kinyitja a szobaajtót, kitámasztja a poroltóval, meg kinyitja az erkélyajtót, ekkor valamiféle lágy, erőtlen huzat keletkezik, ami mégiscsak jobb, mint a 35 fok tisztán, 80 százalék feletti páratartalommal. Erősebbre úgy lehet állítani a hűtést, hogy az ember az ajtaja előtt, a folyosón is kinyitja az ablakot, ekkor már izzadtan, derékig vetkőzve észlelhető a légáramlás.
Én viszonylag hosszú szárú rövidnadrágokat hordok, és ahogy kilépek az ajtón, valami pólót húzok. Attila viszont cseppet sem zavartatja magát, egy szál fürdőnadrágban tölti napjait, és szemrebbenés nélkül így közlekedik a folyosón is. Ez persze nem baj, csak Ázsiában vagyunk, és többen megbotránkoztak, hogy mit meztelenkedik. Ő meg nemigen értette, hogy kinek mi baja.
A változatosság kedvéért híreket fordítottam, ezért jól elment az idő. Sikerült begyűjteni valami komolyabb prospektust arról, hogy mit érdemes meglátogatni Yokohamában, és az árak is fel voltak tüntetve. Kiderült, hogy pár száz méterre onnét, ahol már többször is megfordultunk, név szerint Sakuragicho állomásnál, csak épp a másik fele, van egy nagy park, meg állatkert, Nogeyama névre hallgat mindkettő, és ingyenesen látogatható.
Fel is kerekedtünk, hogy megtekintsük a vadakat. Meglett a park, aztán nem sokkal később meglett az állatkert is; csak az volt a baj, hogy négyig lehetett bemenni, mi meg 4:10-kor érkeztünk. Mindegy, ha már ott voltunk, felmásztunk a Nogeyama-hegynek nevezett domb tetejére, ahonnét szép, párás kilátás nyílt az általunk már unásig ismert Minato Mirai 21 kikötőre (Landmark Tower, Cosmo Clock óriáskerék és társai), csak egy kicsit messzebbről.
A fülem nem javul, sőt. Elkedvetlenedtem, mert egyáltalán nem hiányzott egy jó kis külsőhallójárat-gyulladás. Úgyhogy csak szaunáztam a Sunwayben, igaz, vagy 45 percig, kisebb-nagyobb mexakításokkal. Este felraktam egy pár játékot, és hosszú idő óta először játszottam. A dolog persze azzal is magyarázható, hogy végre kaptam Dark Forces-kódokat, ami anélkül igen reménytelen játéknak tűnik. Félóra kínlódás után sikerült telepíteni, és aztán vagy négyig nyomkodtam a Dark Forcest…