Ma Teruki tanárnővel lett volna óránk, de kiderült, hogy félreértett valamit, és azt hitte, másnap lesz az óra, tehát elmaradt. Viszont ha már bent voltam, megkerestem Sasaki tanárnőt, hogy egészen megtetszett a könyve, amit a Kadokura tanár úrral együtt írtak össze, és hogy talán érdemes lenne magyarra lefordítani. Na, ennek mind a ketten nagyon megörültek, egy kicsit beszélgettem is velük. Közben csak úgy odavetve megkérdezték, hogy tudom-e már, hogy hol fogok lakni Matsumotóban, mire közöltem, hogy hát még fogalmam sincs, mire Sasaki tanárnő öt perc alatt felhívta egy angol ismerősét, és látatlanban elintézte nekem, hogy egy hónapig nála lakhassak, amíg találok magamnak egy helyre kis lakást. A dolog iszonyú kínos, és szerintem nem is fog összejönni; dehát okosabb híján megírtam az egészet Sawaki profnak, lesz, ami lesz.
Ja, és miután Sasaki tanárnőék ideadták a könyvhöz tartozó kazettát (ami különben sokezer jen lett volna), aszonták, 60 perces, meg a tokra is ez volt írva, tehát elmentem 60 perces kazettát vásárolni. Az ilyesmi általában olcsón megy, mert még most is voltak pontjaim a Yodobashi Camera nevű boltban, tehát ingyen kaptam 4 kazettát – sajnos, csak otthon derült ki, hogy nekem viszont 90 perces kazettákat adtak másolni, 60 perces tokban, amelyekre ugyan valóban nincs 90, csak úgy 64 percnyi anyag rögzítve. Örültem, na.