Nem javul a torokfájás, sőt – éjjel nagyon csúnyán köhögtem, így nem volt mit tenni, el kellett reggel menni a kórházba. Persze, a betegbiztosítási kártyámat otthon felejtettem, így kétszer fordultam. Sorbanállás közben még kiszótároztam a fontosabb szavakat, mint “torokgyulladás”, “slejmot köhögni” és társai. Pont, mikor elhagytam a kórház épületét, futottam bele Vandába, aki valami felülvizsgálatra jött (és szemlátomást nem tudta, hogy korán kell jönni). Ilyen betegesek lennének a magyarok?
Délben egy megbeszélés volt egy másnapi kirándulással kapcsolatban, amire én eredetileg nem akartam elmenni (voltam ugyanis már Kamikoochin), de aztán eszembe jutott, hogy hátha ingyen visznek el, meg különben is, gyönyörű hely, és úgy azért már mindjárt más. Kiderült, hogy tényleg, így aztán szépen jelentkeztem is.