Írtam ugye, hogy lett nekem robogóm, Yamaha Aprio. Aranyos, 50 köbcentis, nem az erő bajnoka, de valahogy úgy rémlik, hogy régen még ennél is gyengébb volt, és különben is, elképesztő emelkedőkön felvisz. Viszont nem bírtam ki, és a használtmotoros bácsitól alkudtam két kosarat is rá, úgyhogy az enyém így néz ki:
Az adatközpont, ahol a céges szerverek vannak, Yokohamában található, arcátlanul közel Sakuragicho állomáshoz. Valójában még ennél is közelebb van, csak itt parkoltam le a szekeret, és az állomás egyébként a baloldali épület bal első részénél van, nem a Landmark Towernél):
Ha viszont már úgyis be kellett menni a városba, akkor elvittem a fényképezőgépet magammal, és egy kis kerülővel mentem haza. Errefelé indultam el, tessenek nyugodtam megnézni a Google Mapsen, hogy nem csalok, ők is ugyanezt fotózták a Bashamichi (szó szerint “lovaskocsis út”) elejénél:
Egy kicsit beljebb, Kannai felé ez látható, ez úgymond a “központi” Yokohama, errefelé van sok-sok középület, városháza, adóhivatal, miegymás:
Hogy legyen valami szép is fotózni, kikanyarodtam az Ószanbasi rakpartra, Yokohama legrégibb rakpartjára, amely most a nemzetközi hajóutasforgalom központja a városban. (Ószanbasi kb. annyit jelent, hogy “nagy móló”, vagy “nagy rakpart”.) A vicc, hogy a Google Maps még rosszul tudja, most, amikor nézem, nem látszik egy csomó megépített, feltöltött rész.
Akárhogy is, visszanézve a Nihon-ódóri (“Japán főút”) nevű részre, ez látszik: 
A tengeren meg mindenféle nagy hajók:
Meg még nagyobbak. Azt írja barátnőm, a Zsebenci Klopédia (nem is, a Wiki), hogy egyszerre négy 30 ezer tonnás, vagy két 70 ezer tonnás hajót tud fogadni a kikötő:
Ez a rész nagyon új, a Google Street View még nem is ismeri (építkezést mutat a helyén):
Ennyi látszik innen a Yamashita Parkból, Yokohama talán legismertebb parkjából. A helybéliek nem is szokták firtatni, hogy valaki járt-e már itt (persze, hogy járt), annyit szoktak kérdezni, hogy hányan volt (már ti. ha egyedül volt, akkor nappal járt erre, ha meg ketten, akkor este).
A Yamashita Parkból viszont meg ez látszik visszafelé, ilyen a Yokohama International Passenger Terminal:
Maga a Yamashita Park annyira nem egzotikusan szép, de gyönyörű a kilátás, sok a zöld és a háttérben ott látható az a bizonyos Grand Hotel, ahonnan 14 éve a rossz kép készült, illetve a Minato Tower, a világítótorony, az a bizonyos Blue Light of Yokohama, ami valaha az itteni legmagasabb épület volt. Hát most nem az:
Igazából már jó ideje meg akartam újra látogatni a környéket, de a fő ok, amiért idáig vártam, az volt, hogy akkor már fel kell menni a Parkba, ahonnan látszik a kikötő (nem viccelek, ez a neve, 港の見える公園、Minato no mieru kóen). Az viszont egy jó magas dombon van, ezért aztán megvártam, amíg lett robogó. A park maga nem túl nagy, de nagyon kis helyes, szökőkúttal:
meg sok-sok paddal és kilátóterasszal:
És akkor jöjjön a mai legnagyobb attrakció, remélem, megéri a letöltést. Az új Photoshop megalázó gyorsasággal képes összerakni a nem is tökéletesen, nem is állványról készült fotókat egy nagy panorámaképpé. Kicsit körbe kellett vágni, de íme, az eredmény, a látkép a teraszról:
Balra a Minato Tower látható, középen a kikötő (ez a neve a parknak, emlékszünk), illetve a Bay Bridge és a rávezető út, jobbra pedig a múltkor emlegetett Honmoku.
Hazafelé nem a város közepe felé mentem vissza, hanem akkor már készült néhány kép egy általam ritkábban látogatott városrészről (részben ugye, mert általában nincs dolgom arra, részben meg mert dombon van, tehát eddig nem nagyon tudtam egyszerűen menni).
A park mellett van rögtön a Külföldiek temetője. Régen már írtam róla, hogy annyira nem érdekes, max. a japánoknak, egy iszonyú meredek domboldal össze-vissza hányt sírokkal, de pont a teteje nem csúnya:
A környék maga 山手、Yamate névre hallgat (ugye Tokióban az ugyanilyen nevű vasúti körjáratot Yamanote-nek olvassák ki, ennyit arról, hogy mennyire következetes a japán nyelv), és az egyik legdrágább környék Yokohamában, mellesleg réges-régóta az itt lakó külföldiek kedvelt lakhelye. Van például helyi múzeum (tessék megfigyelni a nem teljesen szokványos, japános épületet):
Az utat szegélyező parkok még a szokásosnál is kulturáltabbak (igen, egy telefonfülke és itt minden parkban van tiszta vécé):
Ilyen a látkép a környéken, nem véletlenül drágább negyed.
Vége a képmutogatásnak; még jól bevásároltam egy nagyobb szupermarkecben, ahová ritkábban megyek, vettem jégkrémet meg sok üdítőt, és kivételesen végre egyszer utolértem magam a naplóval.