Elhanyagolható mennyiségű történés. Levélhegyek, csomagok, posta, főzőcske. Este Vanda átjött, és sütöttünk gjózát (kínai ételféle, vékony tésztában kis húsos-zöldséges gombóc). Általában lustaságból mirelit szoktuk megvenni, annyira olcsó, hogy ha az […]
old diary
Hát az, hogy vagy két és fél óra hosszat sikerült mindenféle hasznosat tevékenykednem, aztán hét körül visszaestem az ágyba vagy két órára. Viszont végre kezdem összeszedni magam: egy árkus ív […]
Délután fél kettőkor sikerült ébrednem. Most már tényleg tenni kell valamit. Vége a Strike Commandernek (igaz, vannak még plusz küldetések), és csináltam egy csomó hasznos dolgot is. Kezd egészen csökkenni […]
Nem taglaltam részletesen az elmúlt napok menüit. Ennek legfőbb oka, hogy mindennap ugyanabban a kifőzdében ettem ugyanazt (B-menü, rántott csirke meg sült hal, néha kis, néha nagy tál rizzsel), durván […]
A bankból visszajövet rámtelefonáltak az egyetemről, hogy nem voltam évnyitón. Ez igaz, nem találtam a papírjaimat, de valamiért hetedikére emlékeztem, és ezért nem aggódtam. Mindegy, eligazításra be kellett rohannom. Mondani […]
Első tanítási nap. Háromszor mentem be feleslegesen az iskolába. Az elsőről én tehetek, mert ugyan semmi közöm most már a normál egyetemisták óráihoz, de Vanda kinézett egy Sawaki-órát az órarendből, […]
Még mindig kavarog a fejem. Emlékszem, áprilisban is körülbelül egy hétig tartott az átállás. Okosabb híján pakolászom, bevásárlok, és jobb meggyőződésem ellenére játszom a géppel (tavaly szinte egyáltalán nem játszottam, […]
Nem bírtam viszont aludni a reggeli vonaton, így aztán érdekes állapotban érkeztem meg Tokióba. A táskám tényleg meglett, gyakorlatilag hiánytalanul minden. A pénztárcám mérnöki pontossággal volt kifosztva: kizárólag a japán […]
A vonat pont éjfélre ért be, tehát új napot illik itt kezdeni. Smucigságom ékes bizonyítékaként a megspórolt pénzből sem fogadtam taxit, hanem bő félóra alatt szépen hazasétáltam (úgy negyven kiló […]
Több oka is van annak, hogy újra folytatódik a napló. Az első – és elhanyagolható – az a – számomra rendkívül meglepő – ragaszkodás, amelyet meglepően népes olvasó¬táborom bizonyított: egyesek […]