Reggel felhívtam a Sawaki senseit, és mondta, hogy eléggé meglepte a dolog, mert talán annyira mégsem vagyok azért jó japánból; mindenesetre azért megkérdezi az egyetemen, és találkozzunk másnap tizenegykor, ő […]

Ma valami rettenetesen megáztunk az egyetemre menet. A pulóverem egész délutánig nem száradt meg. Végül is ki tudja hogyan, de kihozták, hogy mi öten leszünk a középhaladó osztály. Annyi a […]

Első nap az egyetemen; halál unalom. Tizenegykor kezdődött valami ünnepség, tehát már kilenckor el kellett indulnunk; csak bő egy órával értünk oda korábban. Az ünnepség enyhén szörnyű volt, bár az […]

Még mindig szünet. Tizenegykor ébredtem, úgyhogy egészen gyorsan össze kellett kapnom magam, ha nem akartam elkésni Urawából. Végül is alapos késéssel indultam, de sikerült úgy sakkozni mindenféle sebesvonatokkal, hogy csak […]

Ma sem történt sok. Jó későn ébredtem, aztán elmentem sétálni, meg cseresznyevirágot nézegetni. Ezt tette valószínűleg minden más japán is: tömve volt emberekkel a folyópart. És tényleg: kiültek kis pokrócokra, […]

Jó későn keltem megint, aztán újra csak bevásárlás jött. Ha már van vaslap, hát vettem instant yakisobát, aztán délben be is ebédeltünk belőle, bár elég szerényre sikerült, mert csak káposzta […]

Sikerült vagy tízkor felkelni, aztán nekiláttunk elintézni a ránk mért bürokráciát. Először is, be kellett jelentkezni hivatalosan idegenként. A hivatal úgy húsz percre van gyalog, találtunk egy cseresznyefákkal övezett kis […]

Rém hétköznapi volt a repülőút. Ez önmagában nem lett volna baj, mert a rém hétköznapi repülőutak is érdekesek, de egészen mást vártam a szeptemberi JAL-járat után. A MALÉV-járatra Frankfurtig kár […]

Hajnal ötkor hazatelefonáltam az arabok telefonkártyáival – végül is, összesen majdnem tizenöt percet sikerült. Érdekes, hogy bár az éjszaka egészen jól elvoltam, reggelre majdnem összeestem, mire Péterékhez visszaértem. Ott lefürödtem, […]

Ma érkezett a Péter barátnője. Kiment elé korán Naritára, én meg még szundikáltam egy kicsit, aztán összepakoltam. Dél körül jöttek, elmentünk együtt ebédelni valamit, aztán ők vissza, én meg el, […]