Természetesen kifogtunk egy egész napos esőt vasárnapra. Kötelességtudóan megnéztük a Nidzsó-kastélyt, bejártuk a parkot is, de valahogy zuhogó esőben sokkal kevésbé szórakoztató. A nap egy része emiatt azután a fedett Teramacsi vásárlóutcában telt el, ahol az egyik, rákokat felszolgáló vendéglő rendkívül letisztult szimbólummal adta tudomásul, hogy mire is szakosodott:
Ekkorra már komolyan kezdtük gyűjteni a furcsa japán táblákat, jelzéseket:
Egyébként meg ebben a vásárlóutcában tényleg minden van, a leghagyományosabb kimonó-, pénztárca- és lakkozottholmi-bolttól kezdve a legkevésbé hagyományos modellfegyver- és leselejtezett hadiholmiboltig:
Lévén meglehetősen nagy a konkurencia (a következő utca ugyanis pont ugyanilyen vásárlóutca, csak nem ennyire fedett), minden bolt a maga módján próbálja elcsábítani a vevőket. Az alábbi sülthúsos vendéglő ezt úgy gondolta megtenni, hogy ismeretterjesztés céljából (meg hogy a hülye vevő tudja, hogy mit rendeljen), lerajzolt egy tehenet és elmagyarázta a részeit. Nyelvtanulóknak, sülthúsrajongóknak nélkülözhetetlen:
A részeknek jellemzően japán neve van (a máj rebá), de felhívnám a figyelmet a tősgyökeres japán téru (tail, farok) szóra…
Vajon a Kiotó ekin megvan még a はとのふんにご注意ください！felirat? Több mint 10 éve sajnálom, hogy azt nem fényképeztem le *hüpp*
A Teramacsi az egyik kedvenc helyem volt, mindig vagyonokat költöttem az egyik hagyományos papírboltban.
Éva
http://www.flickr.com/photos/witness_1/2516798867/
Ilyenek vannak-voltak amikor láttam.(nem én fényképeztem, csak megtaláltam)
Ez sem rossz, de ez csak Ne etessék a vadmadarakat. A vigyázzanak a galambszarra azért egy felsőbb kategória :)
De azért köszi a képet.
Eva,
Sajnos en sem fenykepeztem le, pedig 1 -2 honapja lattam egy kisebb kansai allomason, de nem Kyotoban.
@Laci: jaj, de kár :) Terjeszteni kéne, hogy aki látja, fényképezze már le, lécci…