Saj\u00e1t gy\u00e1rtm\u00e1ny\u00fa elm\u00e9letem szerint a vil\u00e1got mozgat\u00f3 legf\u0151bb rug\u00f3k a lustas\u00e1g, az unalom \u00e9s a smucigs\u00e1g. Azt, hogy unatkozn\u00e9k, az\u00e9rt nemigen lehet r\u00e1mfogni, lusta is m\u00e9rs\u00e9kelten vagyok, de legal\u00e1bb a harmadikb\u00f3l megpr\u00f3b\u00e1lom kivenni a r\u00e9szem.
\nFentebb eml\u00edtett okokb\u00f3l kifoly\u00f3lag emberek elr\u00e9miszt\u0151 tettekre k\u00e9pesek: Attila p\u00e9ld\u00e1ul egy min\u0151s\u00edthetetlen\u00fcl ronda bolg\u00e1r l\u00e1nnyal akart elmenni K\u00edn\u00e1ba k\u00e9t h\u00e9tre, azt h\u00edv\u00e9n, hogy t\u00edzegyn\u00e9h\u00e1nyezer yenb\u0151l el lehet utazni oda (na j\u00f3, haj\u00f3val, meg minden). Ezen \u00f6tlete k\u00e9s\u0151bb azt\u00e1n megfeneklett, \u00e9n viszont a T\u00f3 K\u00f3 nev\u0171 k\u00ednai l\u00e1nnyal sz\u00f6vetkeztem, mert \u0151 \u00d3szak\u00e1ba akart menni az ismer\u0151seihez, \u00e9s az ingyenn\u00e9l olcs\u00f3bban neh\u00e9z lakni. Ha meg m\u00e1r elment\u00fcnk olyan messzire, akkor viszont ker\u00fclj\u00fcnk Kiot\u00f3 fel\u00e9 haza, ott \u00fagyis rengeteg dolog van m\u00e9g, amit nem l\u00e1ttam.
\n\u00c9n persze sejtettem, hogy ebb\u0151l m\u00e9g baj lesz, merthogy viszont \u00e9n a szuperolcs\u00f3, szuperk\u00e9nyelmetlen Seishun 18 kippu-val akartam utazni, a T\u00f3 K\u00f3 meg m\u00e9giscsak egy elk\u00e9nyeztetett v\u00e1rosi l\u00e1ny. N\u00e9mi \u00fct\u00e9sv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1n \u00e9n gy\u0151ztem, f\u0151leg azzal az \u00e9rvvel, hogy “de m\u00e1r megvan a jegy”, \u00e9s ki is n\u00e9zt\u00fck, hogy \u00e9jjel 12:06-kor indul is egy vonat Yokoham\u00e1b\u00f3l, eg\u00e9szen Nagoy\u00e1ig, s\u0151t, m\u00e9g tov\u00e1bb is, a l\u00e9nyeg, hogy reggel kilencre oda\u00e9rhetn\u00e9nk \u00d3szak\u00e1ba, egyetlen \u00e1tsz\u00e1ll\u00e1ssal.
\nJap\u00e1nban sajnos van egy iszonyatos nagy baj. Ha ugyanis b\u00e1rminek \u00e9rtelme van, olcs\u00f3, hasznos, j\u00f3, j\u00f3l j\u00f6n, vagy egy\u00e1ltal\u00e1n, a legkisebb m\u00e9rt\u00e9kben pozit\u00edv von\u00e1sokkal b\u00edr, akkor nem egy, hanem sz\u00e1zmilli\u00f3 jap\u00e1n akar bel\u0151le, vesz r\u00e9szt benne, megy oda, sat\u00f6bbi. A Sumida-foly\u00f3n\u00e1l l\u00e9v\u0151 t\u0171zij\u00e1t\u00e9kot m\u00e1r emlegettem, oda kilencsz\u00e1zezren vonszolt\u00e1k el magukat, de igaz ez minden m\u00e1sra, ny\u00e1ron, kellemes id\u0151ben a tengerpartra vagy parkba j\u00e1r\u00e1sra \u00e9pp\u00fagy, mint Bon idej\u00e9n a hazautaz\u00e1sra.
\nM\u00e1rpedig az, hogy az egyetemista 2300 yen\u00e9rt hazautazhat apuk\u00e1hoz meg anyuk\u00e1hoz a Bon-\u00fcnnep idej\u00e9n (amikor is musz\u00e1j), n\u00e9mi k\u00e9nyelmetlens\u00e9get is meg kell, hogy \u00e9rjen. A mi vonatunk sajnos, Toki\u00f3b\u00f3l indult, s\u0151t, m\u00e9g egy komplett mentes\u00edt\u0151 szerelv\u00e9nyt is ut\u00e1nak\u00fcldtek, de ez mit sem seg\u00edtett: a vagonb\u00f3l \u00e9ppen csak, hogy nem folytak ki az utasok. Mi arra sz\u00e1m\u00edtva, hogy id\u0151vel csak megfogynak, beszuszakodtunk valahogy, de egy \u00f3ra alatt h\u00e1rman sz\u00e1lltak le, \u00e9s azt\u00e1n t\u00f6bben se. A peronon \u00e1lltunk, ahogy tudtunk, k\u00e9t \u00e9s h\u00e1romnegyed \u00f3ra hosszat \u2013 ennyi id\u0151 alatt \u00e9rt\u00fcnk Shizuok\u00e1ba \u2013, \u00e9s ott azt mondtuk, hogy most m\u00e1r el\u00e9g. Lesz\u00e1lltunk \u00e9s aludtunk a p\u00e1lyaudvaron egy b\u0151 \u00f3r\u00e1t. Ezt kimondani, meg nekem megcsin\u00e1lni k\u00f6nny\u0171, de T\u00f3 K\u00f3 t\u00e9nyleg egy elk\u00e9nyeztetett l\u00e1ny (r\u00e1ad\u00e1sul id\u0151sebb is, mint \u00e9n, teh\u00e1t m\u00e1r nem is nevelhet\u0151), \u00e9s h\u00e1t nyafogott egy sort. De azt\u00e1n \u00f6t \u00f3ra k\u00f6r\u00fcl tal\u00e1ltunk egy b\u00e9k\u00e9s, \u00e1m a lehet\u0151 leglassabb szem\u00e9lyvonatot, \u00e9s p\u00e1r sz\u00e1z (eg\u00e9sz pontosan tov\u00e1bbi n\u00e9gy) \u00e1tsz\u00e1ll\u00e1s ut\u00e1n 12:30 k\u00f6r\u00fcl, megt\u00f6rve b\u00e1r, de fogyva nem, t\u00e9nyleg meg\u00e9rkezt\u00fcnk \u00d3szak\u00e1ba.
\n(Kis z\u00e1r\u00f3jeles sz\u00f6sszenet: szem\u00e9lyvonattal utazni ugyan t\u00e9nyleg undor\u00edt\u00f3 dolog t\u00edz \u00f3r\u00e1n kereszt\u00fcl, de van k\u00e9t \u00e9rvem mellette. Az egyik, hogy \u00edgy legal\u00e1bb l\u00e1tni lehet dolgokat Jap\u00e1nb\u00f3l, mert a shinkansen p\u00e1ly\u00e1j\u00e1nak t\u00falnyom\u00f3 r\u00e9sze el van ker\u00edtve. A szem\u00e9lyvonat viszont soxor a h\u00e1zak h\u00e1ta m\u00f6g\u00f6tt megy el, amit egy\u00e9bk\u00e9nt soha nem l\u00e1tni; kellett volna f\u00e9nyk\u00e9peznem, annyira tanuls\u00e1gos, hogy milyen ocsm\u00e1ny b\u00edr lenni egy \u2013 egy\u00e9bk\u00e9nt el\u00f6lr\u0151l nyilv\u00e1n takaros \u2013 jap\u00e1n h\u00e1z h\u00e1tulja, ahova kidob\u00e1lnak minden vackot, meg sz\u00e1rad a gatya, sat\u00f6bbi. A m\u00e1sik \u00e9rvem, hogy n\u00e9gy \u00e9v \u00fatt\u00f6r\u0151vasutaz\u00e1s ut\u00e1n elfogult vagyok, \u00e9s egyszer\u0171en szeretek vonatozni…)
\nEnyh\u00edtve f\u00e1j\u00f3 sz\u00fcks\u00e9geinket (nem, nem, t\u00e9ved a kedves olvas\u00f3, az idegenforgalmi t\u00e1j\u00e9koztat\u00f3 anyagokat gy\u0171jt\u00f6tt\u00fck be), T\u00f3 K\u00f3 a telefonhoz rohant, hogy felh\u00edvja ismer\u0151s\u00e9t, hogy megj\u00f6tt\u00fcnk, \u00e9l\u00fcnk; \u0151k azt mondt\u00e1k, h\u00e1romra \u00e9rt\u00fcnk j\u00f6nnek a p\u00e1lyaudvarra. Nekem gyanakodnom kellett volna m\u00e1r ekkor, de azt hittem csak, hogy nem \u00e9rnek r\u00e1 kor\u00e1bban. Mi mindenesetre ett\u00fcnk valamit a p\u00e1lyaudvari restiben, azt\u00e1n s\u00e9t\u00e1ltunk egyet a rengeteg csomagunkkal a t\u0171z\u0151 napon, \u00e9s kis h\u00edj\u00e1n elk\u00e9st\u00fcnk a randev\u00far\u00f3l, r\u00e1ad\u00e1sul T\u00f3 K\u00f3 \u00edg\u00e9rete ellen\u00e9re elfelejtett aj\u00e1nd\u00e9kot venni, \u00e9s az utols\u00f3 pillanatban vett\u00fcnk csak valami s\u00fctit.
\nH\u00e1rom \u00f3ra h\u00faszkor \u00e9n m\u00e1r kezdtem gyanakodni, hogy t\u00e9nyleg siker\u00fclt-e megbesz\u00e9lni a randev\u00fa hely\u00e9t, \u00e9s egy perccel k\u00e9s\u0151bb egy nagyon s\u00e9rt\u0151d\u00f6tt \u00e9s izgatott k\u00ednai n\u0151 tolta le a T\u00f3 K\u00f3t, hogy mi\u00e9rt nem oda \u00e1llt, ahov\u00e1 megbesz\u00e9lt\u00e9k, \u00e9s hogy rohanjunk, mert apuci a tilosban parkol.
\nEl\u0151ttem csak lassan kezdett kitisztulni, hogy hova is j\u00f6tt\u00fcnk; az \u00f6sszes k\u00ednl\u00f3d\u00e1st most megsp\u00f3rolva, megpr\u00f3b\u00e1lom r\u00f6viden le\u00edrni a csal\u00e1dot. Sz\u00f3val T\u00f3 K\u00f3 (Dong Hong) iskol\u00e1skori bar\u00e1tn\u0151j\u00e9r\u0151l van sz\u00f3, akit Huang Dong Wei-nek (vagy valami hasonl\u00f3nak) h\u00edvnak, de T\u00f3 K\u00f3 csak Shao Wei-k\u00e9nt (Kicsi Vej) emlegette. F\u00e9rje, Okamoto-szan jap\u00e1n, \u00e9s kicsit id\u0151sebb is, \u00e9s jap\u00e1n l\u00e9t\u00e9re meglep\u0151en kedves f\u00e9rfi\u00fa, \u00fagy negyvenegyn\u00e9h\u00e1ny\u00e9ves, m\u00e9rn\u00f6kember, volt kik\u00fcldet\u00e9sben K\u00edn\u00e1ban, a nej\u00e9t is ott szedte \u00f6ssze. \u00dagy hat \u00e9ve h\u00e1zasok. Van egy kicsi l\u00e1nyuk, \u00f6t\u00e9vesforma, Szaki-csan, nagyon aranyos, r\u00e9m cs\u00e1mp\u00e1s, kicsit nyamvadt, de sokat mosolyog, \u00e9s szinte sose s\u00edr. El\u0151sz\u00f6r nagyon f\u00e9lt t\u0151lem, mint kider\u00fclt az\u00e9rt, mert ugyan feh\u00e9r embert m\u00e1r l\u00e1tott, de olyat m\u00e9g nem, hogy valaki sz\u0151ke, \u00e9s jap\u00e1nul besz\u00e9l. Azt\u00e1n \u00f6sszebar\u00e1tkoztunk. A sz\u00fclei nem szoktak olyan sokat j\u00e1tszani vele, tudniillik.
\nMiut\u00e1n a r\u00e1nk v\u00e1rakoz\u00f3 kocsi egy 525-\u00f6s BMW volt, kezdtem gyanakodni, hogy tal\u00e1n annyira nem mehet nekik rosszul. A hazafele \u00faton bet\u00e9rt\u00fcnk az \u00f3szakai v\u00e1rba, amit am\u00fagy is meg akartunk n\u00e9zni.
\nAz \u00f3szakai v\u00e1rr\u00f3l reg\u00e9nyt is lehetne \u00edrni, amit \u00e9n most itt nem fogok, r\u00e9szint, mert lef\u00e9nyk\u00e9peztem, r\u00e9szint, mert vettem egy csom\u00f3 k\u00e9peslapot, de r\u00f6vid le\u00edr\u00e1st az\u00e9rt illik adni. Sz\u00f3val Jap\u00e1n t\u00e1n harmadik legnagyobb kast\u00e9lya, de nem cs\u00e1sz\u00e1r, hanem a paraszti sorb\u00f3l felkapaszkodott orsz\u00e1gegyes\u00edt\u0151 Tojotomi Hidejosi \u00e9p\u00edttette, \u00e9s innen is korm\u00e1nyzott. A h\u00e1bor\u00fakban kicsit az\u00e9rt megl\u0151d\u00f6zt\u00e9k, mire a jap\u00e1nok beseg\u00edtettek itt-ott vasbetonnal, hogy \u00f6ssze ne d\u0151lj\u00f6n, de ez szerencs\u00e9re nem azonnal l\u00e1tszik, viszont van bent lift, nem kell 8 emeletet m\u00e1szni, csak h\u00e1rmat. 58 m\u00e9ter magas, van k\u00fcls\u0151 \u00e9s bels\u0151 v\u00e1rfal, meg vizes\u00e1rok, meg sok \u00fcd\u00edt\u0151italautomata \u00e9s b\u00fcf\u00e9. Ez m\u00e1r csak \u00edgy megy itt.
\nUt\u00e1na bev\u00e1s\u00e1rolni ment\u00fcnk egy szupermarkecbe; nem hagyt\u00e1k, hogy b\u00e1rmit is kifizess\u00fcnk, mire vett\u00fcnk dinny\u00e9t (mint eml\u00edt\u00e9m, az itt patika\u00e1ru, most le volt \u00e1razva, egy olyan n\u00e9gykil\u00f3sforma 1400 yen volt.)
\nHazafel\u00e9 \u00e9n egy picit elszundik\u00e1ltam a kocsiban (nagyon f\u00e1radtak voltunk, j\u00f3, ha k\u00e9t-h\u00e1rom \u00f3r\u00e1t tudtunk aludni \u00f6sszesen az \u00faton), de a kar\u00f3r\u00e1mr\u00f3l kider\u00fclt, hogy t\u00e9nyleg vagy egy \u00f3r\u00e1nyit aut\u00f3k\u00e1ztunk. Valami iszony\u00fa messze kint, \u00d3szaka keleti r\u00e9sz\u00e9n, egy k\u00fclv\u00e1rosban laknak.
\nMeglepet\u00e9sek m\u00e9g \u00e9rtek. P\u00e9ld\u00e1ul hogy borzaszt\u00f3 kicsi volt a h\u00e1z, illetve hogy annyira nem volt kicsi, de mi nem ment\u00fcnk fel a m\u00e1sodik emeletre, lent meg az\u00e9rt a konyh\u00e1n, f\u00fcrd\u0151szob\u00e1n \u00e9s egy hattatamis nappalin k\u00edv\u00fcl nem volt semmi. Ja, \u00e9s az hagyj\u00e1n, hogy a WC jap\u00e1n st\u00edlus\u00fa (guggol\u00f3s, mint a bolg\u00e1r), de nem v\u00edz\u00f6bl\u00edt\u0151s, hanem pottyant\u00f3s. Meg a f\u00fcrd\u0151 is az \u00fagy harminc \u00e9vvel ezel\u0151tt d\u00edvott g\u00e1zmeleg\u00edt\u0151s. Mindez az atomkorban, egy h\u00e1zban, ahol BMW az aut\u00f3, van DAT-magn\u00f3, Sega Saturn videoj\u00e1t\u00e9k, k\u00e9t t\u00e9v\u00e9, meg m\u00e9g ezer m\u00e1s.
\nEstefel\u00e9 kaptunk nagy vacsor\u00e1t, jap\u00e1nos udvariass\u00e1ggal szabadkozva, hogy semmi nincs, meg hogy csak \u00f6sszecsapt\u00e1k; h\u00e1t a fr\u00e1szt, volt vagy h\u00e9t fog\u00e1s, egyik jobb, mint a m\u00e1sik. Azt\u00e1n test\u00fcletileg m\u00e1sf\u00e9l \u00f3ra hosszat vitatt\u00e1k, hogy hova akarunk menni holnap. \u00c9n eleinte m\u00e9g megpr\u00f3b\u00e1ltam belefolyni a t\u00e1rsalg\u00e1sba, m\u00e9giscsak vettem \u00fatikalauzt, meg t\u00e9rk\u00e9peket, meg mindent, de azt\u00e1n fokozatosan beleuntam, r\u00e9szint, mert valami elk\u00e9peszt\u0151 szerencs\u00e9tlenked\u00e9s ment, mindenki hal\u00e1lra udvariaskodta mag\u00e1t, r\u00e9szint meg mert kider\u00fclt, hogy ami engem az\u00e9rt \u00e9rdekelne (egy-k\u00e9t templom, gyalogl\u00e1s, ilyesmi) az ellen t\u00f6bbeknek kifog\u00e1sa van. Sz\u00f3val ink\u00e1bb Szaki-csannal j\u00e1tszottam, \u00e9s a v\u00e9g\u00e9re d\u00f6nt\u00f6ttek is valamit, a lehet\u0151 legszerencs\u00e9tlenebbet az \u00f6sszes k\u00f6z\u00fcl. Azaz hogy megpr\u00f3b\u00e1lunk j\u00f3 kor\u00e1n elmenni a v\u00edzi\u00e1llatkertbe, meg a mellette lev\u0151 m\u00fazeumba, d\u00e9lut\u00e1n meg a v\u00e1ros egy bizonyos, \u00e1ltalam kin\u00e9zett r\u00e9sz\u00e9re.
\n\u00c9jf\u00e9l k\u00f6r\u00fcl jutottunk csak \u00e1gyba, ami nem volt t\u00fal j\u00f3, mivel m\u00e1snap 7:30-kor kelni kellett (az Okamoto-csal\u00e1d sajnos, kor\u00e1nkel\u0151, de most m\u00e9g sietni is kellett az akv\u00e1rium miatt); nem is b\u00edrtuk rendesen kialudni magunkat.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Saj\u00e1t gy\u00e1rtm\u00e1ny\u00fa elm\u00e9letem szerint a vil\u00e1got mozgat\u00f3 legf\u0151bb rug\u00f3k a lustas\u00e1g, az unalom \u00e9s a smucigs\u00e1g. Azt, hogy unatkozn\u00e9k, az\u00e9rt nemigen lehet r\u00e1mfogni, lusta is m\u00e9rs\u00e9kelten vagyok, de legal\u00e1bb a […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[9],"tags":[],"class_list":["post-193","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-old-diary"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/sabolc.com\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/193","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/sabolc.com\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/sabolc.com\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/sabolc.com\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/sabolc.com\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=193"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/sabolc.com\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/193\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/sabolc.com\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=193"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/sabolc.com\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=193"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/sabolc.com\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=193"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}