Eg\u00e9sz r\u00e9gen nyelv\u00e9szkedt\u00fcnk.<\/p>\n
Szemben a r\u00e9gebbi, sokkal j\u00f3indulat\u00fabb hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1sommal, mostanra eg\u00e9szen komolyan meg vagyok gy\u0151z\u0151dve arr\u00f3l, hogy a jap\u00e1n nyelv jelent\u0151s r\u00e9sze kiz\u00e1r\u00f3lag az azt tanul\u00f3k szopat\u00e1s\u00e1ra k\u00e9sz\u00fclt \u2013 annyib\u00f3l nem \u00e9ln\u00e9k el\u0151\u00edt\u00e9lettel, hogy saj\u00e1t maguk se igen b\u00edrnak vele. L\u00e1ssunk egy olyan jelens\u00e9get, ami azt\u00e1n t\u00e9nyleg csak itt van \u00e9s amihez k\u00e9pest a j-ly kutyaf\u00fcle.<\/p>\n
Ugye eml\u00e9ksz\u00fcnk, hogy a k\u00ednai \u00edr\u00e1sjegyeknek a jap\u00e1n nyelvben van a \u2013 jellemz\u0151en \u00f6n\u00e1ll\u00f3an haszn\u00e1lt \u2013 \u201ejap\u00e1nos\u201d (kun<\/em>) olvasata, \u00e9s van a \u2013 jellemz\u0151en \u00f6sszet\u00e9telekben, pl\u00e1ne a k\u00ednaib\u00f3l \u00e1tvett \u00f6sszet\u00e9telekben haszn\u00e1lt \u2013 \u201ek\u00ednaias\u201d (on<\/em>) olvasata. Teh\u00e1t mondjuk a \u706b (t\u0171z<\/em>) \u00edr\u00e1sjegy jap\u00e1nos olvasata hi, <\/em>a \u5c71 (hegy<\/em>) \u00edr\u00e1sjegy\u00e9\u00a0jama,\u00a0<\/em>a kett\u0151t egy\u00fctt (\u706b\u5c71, t\u0171zh\u00e1ny\u00f3<\/em>) viszont m\u00e1r kazan. <\/em>(Emiatt szoktam po\u00e9nkodni, hogy r\u00e9m egyszer\u0171 megjegyezni, kaz\u00e1n, <\/em>a \u201evulkanikus hegyvid\u00e9k\u201d \u2013 \u706b\u5c71\u5e2f \u2013 meg kaz\u00e1nt\u00e1j.<\/em>)<\/p>\n Nam\u00e1rmost. Van egy sor \u201eA+\u0100\u201d (f\u0151n\u00e9v \u00e9s az ellent\u00e9te) alak\u00fa sz\u00f3. Ehhez hasonl\u00f3 dolog \u00e9ppen m\u00e9g m\u00e1s nyelvekben is b\u0151ven akad, teszem azt ehhez hasonl\u00f3 mondjuk a magyar t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9, <\/em>vagy a pont ugyanazt jelent\u0151 angol more or less.<\/em><\/p>\n Az egyik jelens\u00e9g, ami a jap\u00e1nban hal\u00e1lra ideges\u00edti az embert, hogy ezek a szavak egy csom\u00f3szor nemcsak azt jelentik, amit logikusan jelenten\u00e9nek, mittom, a \u591a\u5c11 azt, hogy \u201esok meg kev\u00e9s\u201d, \u201et\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9\u201d, \u201evalamennyire\u201d, \u201eegy kicsit\u201d, \u201en\u00e9h\u00e1ny\u201d… hanem azt is, hogy mennyis\u00e9g. <\/em>A \u5f37\u5f31 nemcsak \u201eer\u0151s \u00e9s gyenge\u201d, hanem er\u0151ss\u00e9g<\/em> is (pl. hang\u00e9). De itt legal\u00e1bb az megvan, hogy nem lehet \u0151ket megford\u00edtani, nincs \u5c11\u591a meg \u5f31\u5f37.<\/p>\n A helyzet term\u00e9szetesen \u00e9s nagy \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1gban egy\u00e1ltal\u00e1n nem ilyen logikus. Igenis van, <\/em>ahol meg lehet ford\u00edtani, t\u00f6k\u00e9letesen ugyanazt jelenti, <\/em>csak az olvasata m\u00e1s.<\/em> <\/strong>Komolyan. Mutatok n\u00e9h\u00e1ny p\u00e9ld\u00e1t.<\/p>\n A kedvencem, a c\u00edmben is szerepl\u0151 \u51f9\u51f8 olvasata \u00f3tocu,<\/em> sz\u00e9p k\u00ednaias \u00f6sszet\u00e9tel, \u00e9s azt jelenti, hogy \u201eegyenetlen, hepehup\u00e1s\u201d. A k\u00e9t kandzsi k\u00fcl\u00f6nben mag\u00e1ban azt jelenti, hogy \u201ekonk\u00e1v\u201d \u00e9s \u201ekonvex\u201d, \u00e9s az 1, 2, 3 (\u4e00\u3001\u4e8c\u3001\u4e09), illetve a saslik <\/em>(\u4e32) kandzsija mellett ezeket szoktam m\u00e9g megmutatni, mint p\u00e9ld\u00e1t az \u201eegyszer l\u00e1tod \u00e9s soha t\u00f6bb\u00e9 nem felejted el\u201d t\u00edpus\u00fa kandzsikra. Igen\u00e1m, de l\u00e9tezik a \u51f8\u51f9 sz\u00f3 is, ami ugyanezt jelenti, csak ennek nem \u00e1m tocu\u00f3 <\/em>az olvasata, hanem a jap\u00e1nos dekoboko. <\/em>M\u00e9g a kiejt\u00e9se is hepehupa.<\/p>\n \u00c9s ez nem kiv\u00e9tel, van egy csom\u00f3 ilyen, tess\u00e9k:<\/p>\n \u5de6\u53f3 (szaj\u00fa, <\/em>bal \u00e9s jobb), de \u53f3\u5de6 (migihidari, <\/em>jobb \u00e9s bal)<\/p>\n \u8868\u88cf (hj\u00f3ri, <\/em>el\u00f6l \u00e9s h\u00e1tul, bent \u00e9s kint, mindk\u00e9t oldal), de \u88cf\u8868 (uraomote, <\/em>h\u00e1tul \u00e9s el\u00f6l, bent \u00e9s kint, mindk\u00e9t oldal)<\/p>\n \u98a8\u96e8 (f\u00fau, <\/em>sz\u00e9l \u00e9s es\u0151), de \u96e8\u98a8 (amekaze, <\/em>es\u0151 \u00e9s sz\u00e9l)<\/p>\n H\u00e1t baz.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Eg\u00e9sz r\u00e9gen nyelv\u00e9szkedt\u00fcnk. Szemben a r\u00e9gebbi, sokkal j\u00f3indulat\u00fabb hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1sommal, mostanra eg\u00e9szen komolyan meg vagyok gy\u0151z\u0151dve arr\u00f3l, hogy a jap\u00e1n nyelv jelent\u0151s r\u00e9sze kiz\u00e1r\u00f3lag az azt tanul\u00f3k szopat\u00e1s\u00e1ra k\u00e9sz\u00fclt \u2013 annyib\u00f3l […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[10,12],"tags":[],"class_list":["post-2414","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-language","category-ramblings"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/sabolc.com\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2414","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/sabolc.com\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/sabolc.com\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/sabolc.com\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/sabolc.com\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2414"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/sabolc.com\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2414\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2417,"href":"https:\/\/sabolc.com\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2414\/revisions\/2417"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/sabolc.com\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2414"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/sabolc.com\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2414"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/sabolc.com\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2414"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}