{"id":602,"date":"2009-03-04T13:30:37","date_gmt":"2009-03-04T11:30:37","guid":{"rendered":"http:\/\/www.sabolc.com\/blog\/?p=602"},"modified":"2009-04-13T05:26:46","modified_gmt":"2009-04-13T03:26:46","slug":"szotarazas","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/sabolc.com\/blog\/szotarazas\/","title":{"rendered":"Sz\u00f3t\u00e1raz\u00e1s"},"content":{"rendered":"

Nem tudom, hogy mennyire volt komoly k\u00e9rd\u00e9s a jap\u00e1n sz\u00f3t\u00e1raz\u00e1s: nyilv\u00e1n az angol-jap\u00e1n sz\u00f3t\u00e1rt latin bet\u0171 alapj\u00e1n, a jap\u00e1n-angol sz\u00f3t\u00e1rat meg mondjuk godzs\u00fa-onzu <\/em>(50 sz\u00f3tagjel) <\/em>olvasat alapj\u00e1n sorba lehet tenni. A k\u00e9rd\u00e9s nyilv\u00e1n arra vonatkozott, hogyan lehet megtal\u00e1lni egy ismeretlen kandzsi<\/em>t, k\u00ednai \u00edr\u00e1sjegyet.<\/p>\n

Modern villanysz\u00f3t\u00e1rn\u00e1l borzaszt\u00f3 egyszer\u0171, mert van benne k\u00e9z\u00edr\u00e1sfelismer\u00e9s, b\u00e1r az a vicc, hogy a Microsoft saj\u00e1t v\u00e1lt\u00f3programj\u00e1hoz (Input Method Editor, IME) tartoz\u00f3 k\u00e9z\u00edr\u00e1sfelismer\u0151 sokkal-sokkal toler\u00e1nsabb a feh\u00e9r ember t\u00f6ketlen \u00f6ssze-vissza rajzol\u00e1s\u00e1ra (mondjuk cser\u00e9be sokkal t\u00f6bb tal\u00e1latot is jelen\u00edt meg, oszt lehet keresg\u00e9lni), mint a jap\u00e1n villanysz\u00f3t\u00e1rak, amelyek az\u00e9rt elv\u00e1rnak bizonyos kandzsirajzol\u00e1si alapismereteket. Ugyanakkor meg a m\u00faltkor teszteltem, a Sharp fels\u0151kateg\u00f3ri\u00e1s sz\u00f3t\u00e1rja a szok\u00e1sos jap\u00e1n k\u00e9z\u00edr\u00e1sos \u00f6sszevon\u00e1sokat\/r\u00f6vid\u00edt\u00e9seket szemrebben\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl felismeri.<\/p>\n

K\u00e9z\u00edr\u00e1sfelismer\u00e9s h\u00edj\u00e1n marad a r\u00e9gi m\u00f3dszer, a kandzsi \u00fan. gy\u00f6k\u00f6k alapj\u00e1n kikeres\u00e9se. Azt csak az eg\u00e9szen naivak gondolhatj\u00e1k, hogy a kandzsik \u00edr\u00e1s\u00e1ban nincs valamif\u00e9le rendszer. Sz\u00f3, ami sz\u00f3, \u00edgy is kis h\u00edj\u00e1n meg lehet t\u0151le bolondulni, de alapvet\u0151en a kandzsik t\u00falnyom\u00f3 r\u00e9sze k\u00e9t-h\u00e1rom kisebb darabb\u00f3l \u00e1ll. A leggyakoribb a bal- \u00e9s jobboldali elemb\u0151l \u00e1ll\u00f3, amelyikben a bal r\u00e9sznek \u00e1ltal\u00e1ban a jelent\u00e9shez van k\u00f6ze, a jobb oldalinak meg a kiejt\u00e9shez. Ez a durva \u00e1ltal\u00e1nos\u00edt\u00e1s persze sokkal ink\u00e1bb igaz a k\u00ednai nyelv sok-sok ezer \u00edr\u00e1sjegy\u00e9re, mint a Jap\u00e1nban mostanra haszn\u00e1lt mintegy 2000 “mindennapos” kandzsira: a 2000-b\u0151l kivettek p\u00e9ld\u00e1ul rengeteg fa meg hal kandzsij\u00e1t, amelyek mind \u00fagy n\u00e9ztek ki, hogy a bal fele fa (vagy hal) volt, a jobb fele meg valami teljesen m\u00e1s. Halb\u00f3l egyed\u00fcl a “b\u00e1lna” maradt meg, “hal” + “f\u0151v\u00e1ros”, f\u00e1b\u00f3l az\u00e9rt t\u00f6bb van, itt egy p\u00e9lda, a feny\u0151 kandzsija: \u677e. Ennek a bal fele a fa: \u6728. Nehez\u00edt\u00e9sk\u00e9ppen nem minden gy\u00f6k n\u00e9z ki pont \u00fagy, mint az eredeti \u00edr\u00e1sjegy, p\u00e9ld\u00e1ul a sz\u00edv: \u5fc3 gy\u00f6kk\u00e9nt tud kin\u00e9zni \u00edgy is, csak laposan (alul), de bal oldalon \u00e1ltal\u00e1ban m\u00e1r ilyen furcsa h\u00e1romvon\u00e1sos form\u00e1t \u00f6lt: \u60a9<\/p>\n

Na, ha megvan a gy\u00f6k, akkor elvileg ki tudjuk keresni (az egyszer\u0171s\u00e9g kedv\u00e9\u00e9rt von\u00e1s szerint vannak csoportos\u00edtva, teh\u00e1t a fenti “feny\u0151” eset\u00e9ben ugye ez egy n\u00e9gyvon\u00e1sos gy\u00f6k, a “fa”). Ut\u00e1na pedig \u00fagy folytat\u00f3dik a keres\u00e9s, hogy megsz\u00e1moljuk, h\u00e1ny von\u00e1s van m\u00e9g a gy\u00f6k\u00f6n k\u00edv\u00fcl (vagy azzal egy\u00fctt, sz\u00f3t\u00e1rja v\u00e1logatja, a jelen esetben ugye m\u00e9g plusz n\u00e9gy), \u00e9s akkor most m\u00e1r a “fa” gy\u00f6kn\u00e9l kikeress\u00fck a “fa+4 von\u00e1s” kandzsik k\u00f6z\u00fcl a k\u00edv\u00e1ntat. Ide\u00e1lis esetben nincs sok ilyen, mondjuk pont fa + 4 von\u00e1sb\u00f3l a Microsoft IME feldob 45-\u00f6t (ez nem mind a 2000 kandzsi r\u00e9sze, s\u0151t, viszont nem is az \u00f6sszes l\u00e9tez\u0151, csak amit a k\u00f3dt\u00e1bl\u00e1ba bevettek).<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Nem tudom, hogy mennyire volt komoly k\u00e9rd\u00e9s a jap\u00e1n sz\u00f3t\u00e1raz\u00e1s: nyilv\u00e1n az angol-jap\u00e1n sz\u00f3t\u00e1rt latin bet\u0171 alapj\u00e1n, a jap\u00e1n-angol sz\u00f3t\u00e1rat meg mondjuk godzs\u00fa-onzu (50 sz\u00f3tagjel) olvasat alapj\u00e1n sorba lehet tenni. […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[10],"tags":[],"class_list":["post-602","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-language"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/sabolc.com\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/602","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/sabolc.com\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/sabolc.com\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/sabolc.com\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/sabolc.com\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=602"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/sabolc.com\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/602\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/sabolc.com\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=602"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/sabolc.com\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=602"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/sabolc.com\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=602"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}