Újra Japánban

Megint sikerült otthon tölteni két hetet, ezúttal a szokásosnál egy kicsit kevesebb frusztrációval, bár ebben kétségkívül nagy segítség, ha az embernek japán fizetése van.

Visszaérkezvén irtózatos hőség fogadott (minden japán ismerős is panaszkodik, idén augusztusban a standard köszönés a kotosi va acui desz’ ne, vagyis idén milyen meleg van), de ha augusztus, akkor nyárünnep, nacumacuri. Márpedig nacumacuri mostanság hétvégenként van szinte minden nagyobb (és sok kisebb) helyen, a múlt héten emlékszem, az ütött szíven, amikor a szokásos úton hazafelé motorozva egyszer csak látom a szokásos dobogót (valamiért itt ez a fájintos, dobogón táncolnak a kiemelt népek, lent a plebs, bár mostanság a dobogót alig sikerül megtölteni), szóval lampionhegyek, jukaták, kimonók, dobogón az obligát vénasszonysereg, a japán bon-odori (bon-tánc) valami nagyon súlyosan minimalista, erre fordul, arra int, és eközben üvölt a hangszórókból a…

Beautiful Sunday.

A dolog nem minden tekintetben különbözött attól, amikor az Úttörővasúton lelkesen polkáztunk (tizenkét évesen nagyjából az egyetlen lehetőség volt megérinteni egy ellenkező neműt), és hát persze kiderült, hogy polkázni gyakorlatilag minden zenére lehet, háromnegyedesre (keringő), pláne lassúra (passacaglia és más haláltáncok) azért a szokásosnál valamivel nagyobb önfegyelmet igényel. (Tizenkét évesen a másik standard alternatíva, már ti. hogy több etil-alkoholt igényel, nem merült fel.)

Valahogy így van ez a bon-odori-val is, pogózni végül is mindenre lehet, és néhány percig egészen szórakoztató. Azért egész este…


3 thoughts on “Újra Japánban

  1. Ha jól rémlik, te voltál közülünk az egyetlen, akinek a számára egyértelmű volt, hogy szinte mindenre lehet polkázni. A leglehetetlenebb számokra is képes voltál táncolni.
    A lassú még csak hagyján, de emlékszem, hogy egy-egy – szerinted – jól polkázható, végtelennek tűnő, de legalább nagyon gyors szám után titokban percekig kapkodtam levegő után. :-)

    Tényleg ilyen ártatlanok voltunk? (Azt hiszem, igen.) Bárcsak a mai tizenkét éveseknek is maradt volna ebből valami!

  2. Hehhhehehe :-)

    Vagyis mindenre lehet polkázni, ha elég erős a motiváció? (És legalább az egyik táncos?)

    :-D

Leave a Reply